Értékek és kapitalizmus – I

A kapitalizmus elméletével és gyakorlatával könyvtárakat lehet megtölteni. Most és a következő posztban pár dolgot emelnék ki (elismerem, hogy még csak nem is a legeredetibbeket) amelyek az értékekkel kapcsolatosak és érdekes kérdéseket vetnek fel.
A szabadversenyes kapitalizmus tanának lényege abban rejlik, hogy a fogyasztóktól érkező kereslet megteremti a kínálatot, ezt a kínálatot pedig egymással versengő vállalatok – éppen a versengés okán – egyre olcsóbban, jobb minőségben és hatékonysággal termelik meg. A probléma nem is ezzel van. Azzal van, hogy 1) a kapitalizmus nem csak kiszolgálja az igényeket, hanem formálja és (gyakran teljesen feleslegesen) generálja is, 2) közvetít egyfajta értékszemléletet, amely sok esetben igen káros. 3) A verseny arra is csábít, hogy nemtelen eszközöket vessünk be a versenytársunkkal szemben, de erről most nem lesz szó.
Ebben a posztban az első pontról írnék, a következő posztban pedig a másodikról.
Ha már ott van egy vállalat nagy gyártósorokkal, a kutatómunkába belefektetett milliárdokkal, sok dolgozóval, robotokkal, épületekkel, akkor adódik, hogy ezt az infrastruktúrát működtetni kell, sőt, minél hatékonyabban. Rá kell venni az embereket, hogy a termékeket tovább vásárolják, és lehetőleg minél többet, fenntartva ezzel a vállalatot és profithoz juttatva azt. Ez még mindig mehet elfogadható módon: a termékek továbbfejlesztésével, egyre partikulárisabb igényeket kielégítően bővülő termékcsaláddal (nem csak egyféle sampont lehet gyártani, hanem, lehet külön száraz hajra, korpásra), stb. De lehet úgy is, hogy ráveszik az embereket, hogy vásároljanak még akkor is, ha nem lenne szükségük az adott termékre. Igényt generálnak. Ezzel sikeresen elérik a céljukat (a termékek jobban fogynak), és noha ez a manipuláció sem szép, a másodlagos hatások sokkal károsabbak a társadalomra nézve.
Mert hogy egyetlen vállalat sem mutatja csúnyának, átlagosnak a termékeit (természetesen), hanem próbálja azokat az összes többitől jobbnak, szebbnek feltüntetni. Nem csak maga a termék legjobb megjelenítése a cél, hanem azé közegé is, amelyben megjelenik: az emberek akik reklámozzák, a színek a háttérben, a zenei aláfestés és így tovább. Az értékes csak az lesz, ami szebb, gyorsabb, drágább, trendibb – egy szóval tökéletesebb – mint bármely más hasonló termék. A tárgyak értékét egyre kevésbé a funkciója határozza meg, mint inkább a köré épített mesterséges imázs. Ez például a luxustermékeknél különösen kirívó. Jó lenne ha tudnánk legyinteni ezekre a manipulációkra és kirekeszteni ennek hatását a mindennapi életből. De sajnos úgy látszik ez nem megy. Nézzünk néhány példát és mellékhatásaikat a teljesség mindenféle igénye nélkül.
1) Kétes technológiák. A boltban a szebben csillogó almát választjuk a kicsit foltos helyett, mert törekszünk a tökéletességre. Csakhogy ezzel éppen azt erősítjük meg, hogy akár génmanipuláció és egyéb, nem eléggé kipróbált és következményeiben felmért módszerekkel a nagyobb, szebb, a károkozó rovaroknak jobban ellenálló gyümölcsöket termeljenek a gyártók. (A növénytermesztés előtt álló másik kihívás a túlnépesedésből jön és ez is a nem hagyományos termelési formák felé löki a termelőket, de az már egy másik probléma. Komplex a világ.) Olyan felesleges, rosszabb esetben káros adalékanyagok kerülnek a termékekbe, melyek a funkcióját nem javítják, csak vizuálisan teszik szebbé a terméket. Ki ne inkább rózsaszín babaolajat venne a gyerekének, mint lilásbarnát?
2) Feleslegesen elszabaduló árak. Egyes luxusipari termékek a “tényleges”, “reális” értéküknél tízszer-százszor többe kerülnek. A kapitalista értékközvetítésnek nem csak a szegény emberek az elszenvedői. Sőt, mivel a szegény emberek számszerűleg kevesebbet költenek, a nagy pénzű embereket jobban megéri behálózni. Egészen más jellegű hirdetéseket lehet látni a TV2-n főműsoridőben, melyeket az “átlag” néz, mint mondjuk a Lufthansa interkontinentális járatain melyen többnyire üzletemberek és nagyobb pénzű emberek utaznak. A gazdagok számára tervezett termékeknél a felépített imázs gyakran sokkal nagyobbat hazudik. A termékek árainak gyakran tetemes hányadát teszik ki a reklámokra elköltött összegek, amik ugyebár pont arra mennek el hogy meggyőzzék a vásárlót, hogy a termék kell.
3) Gyors elértéktelenedés. Mivel folyton újabb és újabb termékek kerülnek a piacra, a régiek értéke gyorsan csökken. Vannak olyan ágazatok, ahol ez természetes (telefonok, számítógépek), de azon termékek esetében, melyek mára elérték a szinte-tökéletességet, felesleges. (Egyes háztartási gépek például.) A gyártók ráadásul általában nem érdekeltek, hogy termékeik hosszú ideig használhatóak legyenek, bár tény hogy egyes gyártók törekednek az időtállóságra. Ezek a termékek persze tipikusan drágábbak (strapabíróbb anyagok, jobb mérnöki munka) és pont azok, akiknek nincs pénzük a gyakori cserére, nem engedhetik meg maguknak, hogy ezeket vegyék. Ez igazságtalan.
Számtalan dolog lehet még, ami az értékek rossz irányba tolódását mutatja. Mivel én ezt a blogot inkább politikainak szánom, a tárgyi értékekről szóló kritikát itt most abbahagyom és áttérek az értékszemlélet-közvetítésre. Néhány kérdést azonban felteszek a kommenteléshez.
  1. Hogyan lehet küzdeni a manipuláció ellen illetve az értékeinkért egyéni szinten?
  2. Milyen olyan alternatív társadalmakat lehetne elképzelni, melyekben a vállalatok sikeresek, de nem érdekeltek a vásárlóik manipulációjában?
  3. Hogyan lehet eldönteni, ha el lehet egyáltalán, hogy kell-e még tökéletesebb egy adott termékből? (Olyan hétköznapi termékek mellett mint a borotva és a mobiltelefon ne feledkezzünk meg olyan termékekről sem, melyeket nem közvetlenül mi vásárolunk, de a végfelhasználói mégis mi vagyunk: orvosi berendezések, repülőgépalkatrészek, és így tovább.)
  4. Kell-e “sajnálni” azokat a gazdagabb embereket akik bedőlnek a luxustermékek manipulációinak?
Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s