Mi lesz a közeljövő fő választóvonala a politikában?

Donald Trump győzelmével az amerikai politika a kétoldalú kapcsolatokról fog szólni (bilateralizmus), és kevésbé a nagy, sok országot egybeolvasztó politikai-gazdasági szövetségek (EU, NATO, kereskedelmi egyezmények) széles körű együttműködéséről (multilateralizmus). Ez sokaknak tetsző gondolat, a magyar miniszterelnök is élteti ezt, csakúgy, mint más EU-ellenes politikusok Európaszerte. Úgy tűnik, hogy ez nem pillanatnyi történés, hanem a XXI. század első évtizedeinek világpolitikáját döntően befolyásoló gondolat.

Ezekkel szemben állnak azok, akik inkább a a multilateralizmust erősítenék. Mivel magam is utóbbiak közé tartozom, adnék néhány indokot miért támogatandóbb a multilateralizmus ahelyett, hogy mindent egyedileg, két ország között szabályoznánk.

1) Túl sok szabály

A legtriviálisabb indok az, hogy ha mindent (kereskedelem, munkavállalás, biztosítás, utazási engedélyek, s.í.t.) egy ország nem nagyobb országcsoportokkal, hanem minden országgal egyedileg szabályoz, akkor a rendszer sokkal áttekinthetetlenebb lesz. Gondoljunk bele: egy exportáló vállalat minden esetben számon kellene, hogy tartsa, hogy a célországokkal milyen bilaterális egyezmények vannak. Egyikkel ilyenek, másikkal olyanok. Ez nem segíti a kereskedést hanem akadályozza. Túl sok a szabály.

2) Növekvő konfliktusok

Az egymással tárgyaló országok között a konfliktusok előre megjósolhatóan nőnek, hiszen mindenki a saját érdekeit tartja szem előtt. Ez rengeteg erőforrást felemészt, és komoly problémák forrása lehet.

3) Túl kaotikus és gyenge a rendszer

Sok mindent meg lehet érteni egyszerű fizikai modellekkel is. Képzeljünk el egy tömegpont-rendszert, amelyben néhány nagy tömegpont-halmaz van. A tömegpont-halmazok a szövetségeket jelölik, amelyek között átfedés is lehet persze. Ha a halmazokban nincs erős kitérés az egyes pontok között, akkor azok nagyjából egységesnek tekinthetők és a halmazok kvázi egy elemként kezelhetők. (Átfogalmazva: a szövetségbe tartozók nagyjából egyféleképpen cselekednek, egy közös irányba mozognak.) Ez a multilaterális világ. Viszonylag könnyen leírható, a mozgása nagyjából előre jósolható.

Mi történik egy bilaterális világban? Az egyes pontok (országok) nem halmazokban mozognak, hanem többé-kevésbé önállóan. Ez azt is jelenti, hogy nincsenek univerzális szervezőelvek (mint például egységes demokrácia, mindenki által elfogadott alapelvekkel). A rendszer megjósolhatatlan. Dél-Amerika és Afrika jó példák erre, ahol az egyes országok elég változatos képet mutatnak: vannak elnöki demokráciák, parlamentáris demokráciák és puhább-keményebb diktatúrák. Kormányok jönnek-mennek (évente akár többször is). Egyik földrész sem a sikerességéről híres.

4) A káosz kívülállók számára kihasználható

A bilaterális világban mozgó országokban rengeteg energiát leköt a pillanatnyi szövetségesek keresése (mivel a szövetségek időben gyorsan változnak). Ez gyengíti őket (lásd a 2. pontot is), amit kívülálló országok kihasználhatnak. Példák:

a) Oroszország a Krím megtámadása után az egységes EU és USA felől büntetést kapott gazdasági szankciók formájában. Ha nem lesz egységes EU, a további területszerzés és az Európa rovására történő megerősödés elkerülhetetlen lesz. Midenki felteheti magának például a következő kérédést: hol gyilkolnak meg és lehetetlenítenek el több újságírót: az EU-ban vagy Oroszországban?

b) Ha az EU, de ebben a példában főleg az USA gyengül (gyenge, nem széleskörűen támogatott és sokak által bunkónak vagy egyenesen nevetségesnek tartott vezetővel az élén, mint Trump), akkor Kína könnyebben érényesítheti a követeléseit a környező országokkal szemben (Japán, Vietnam, Fülöp-Szigetek), amelyekkel területi- és halászati jogi vitáik vannak. Megintcsak egy kérdés: jó-e az nekünk, ha olyan ország kormánya erősödik a kárunkra, amely elzárja népét a szabad nethasználattól és olyan primitív, hogy a közelmúltig elektrosokkal kezelte a netfüggőséget, vagy folyamatosan lopja a technológiát nyugatról.

Visszatérve a poszt címében felvetett kérdésre: úgy tűnik, hogy a XXI. században a multilateralizmust vagy bilateralizmust követelők között húzódik majd a választóvonal.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s